A Klinikai Biostatisztikai Társaság (KBT) 2023. januári, rendes havi ülésének témája: Hogy bánik el Sherlock Holmes a fajtaszelekciós problémával?
A témakörben Prof. Dr. Kemény Sándor fog előadni.
Az előadók felvezetője: 164 fajta öntözéssel és anélkül termesztett mintáit hasonlították össze különféle fehérje-paraméterekre. Minden fajtából 3 ismételt HPLC analízist végeztek.
A minták egy évben, egy vetési területen egy kísérletben – agrotechnika – termesztve/aratva készültek. Néhány (6) fajtából ismételt vetés is készült.
- A kísérletező kérdését megértve heurisztikusan arra jutunk, hogy a Shewhart-elv szerint (bár más technikával) szétválaszthatjuk a gyökér-okokat a véletlen ingadozástól, és észleljük, hogy keverék-eloszlásunk van, melynek egyik komponense a fajták közötti „véletlen” ingadozás, melyre cut-off értéket írhatunk elő.
- A hagyományos ANOVA-elemzés technikájával a fajta*öntözés kölcsönhatás hasonló eredményt ad, mint a heurisztikus grafikus technika.
- A reziduumok elemzése kérdéseket tesz föl, amelyekre a kísérletezővel együtt tudunk csak válaszolni.
A heurisztikus megközelítésnél már a szakmai kérdést matematikaivá tudjuk fordítani: a nem öntözött és az öntözött minták (fehérje-) hozama közötti relatív különbséget kell vizsgálnunk. Hogy a különbséget, az a szakmai kérdésből következik, bár lehetne az arány (vagy a két szinthez tartozó függő változó bármilyen függvénye) is a kérdés. Hogy a relatív különbséget nézzük, szintén szakmai-filozófiai kérdés (némi statisztikai alátámasztással, ami lehet az, hogy ennek a mutatónak jó a statisztikai viselkedése).
Tettamantitól azt tanultam, hogy ha valamit nem tudunk megoldani, látogassunk el a szomszédos iparágba, ott már minden bizonnyal megoldották.
Itt ez a szomszédos „iparág” a quality engineering, ahol Shewhart (1920-as évek) innovációjával élünk: amikor a minőségi probléma gyökér-okát akarjuk megtalálni: szét kell választani a közönséges ingadozást (common cause) és a tetten érhető hibát (assignable cause, root cause). A közönséges ingadozást (bár nem szeretjük és csökkentésére törekszünk), gyökér-okként nem tudjuk használni (nincs mit nézni, tessék továbbsétálni, mondja a rendőr).
Shewhart az elvet eredetileg az ellenőrző kártya filozófiájaként használta, ahol a cél éppen az, hogy a véletlen ingadozásból kimagasló jelenségeket azonosítsuk, okukat megtaláljuk és kiküszöböljük. Itt az azonosítás a cél, nevezetesen a jobb szárazságtűrésű fajták azonosítása. Úgy is mondhatnánk, hogy megszabadítjuk magunkat attól az iparban általános ostoba igyekezettől, hogy a véletlen ingadozást akarjuk megmagyarázni, és gyökér-okként kezelni. A munka fő üzenete számomra éppen ez, hogy az ellenőrző kártyáknál bevált gondolkodásmódot gyökeresen más területen alkalmazzuk.
Mellesleg a munkának voltak pszichológiai/pszichiátriai tanulságai is: “a statisztika nekem nem cél, hanem eszköz”
Az előadás után szokásosan a témával kapcsolatban eszmecserére, kötetlen diszkusszióra kerül sor.
Az ülés kezdetének időpontja: 2023. január 27. (péntek) 14:00. Jelenléti ülés nem lesz, az online ülésről felvétel készül. Minden kedves tagtársat és érdeklődőt örömmel látunk! (A külső érdeklődőket kérjük, hogy a részvételhez írjanak emailt a klin.biostat@gmail.com címre.)