A Klinikai Biostatisztikai Társaság (KBT) 2024. márciusi, rendes havi ülésének témája: Kórházi fertőzések statisztikai elemzése – kérdések, nehézségek, lehetőségek

A Klinikai Biostatisztikai Társaság (KBT) 2024. márciusi, rendes havi ülésének témája: Kórházi fertőzések statisztikai elemzése – kérdések, nehézségek, lehetőségek.

A témakörben Ferenci Tamás fog előadni, aki bemutatja azt a statisztikai modellt, mely egy oknyomozó portál kórházi fertőzésekről szóló cikksorozatának egyik írása mögött található, valamint beszél az ehhez kapcsolódó dilemmákról, feladatokról és megoldási lehetőségekről. Az előadást Dr. Surján György (NNGYK) fogja opponálni.

Az előadások után szokásosan a témával kapcsolatban eszmecserére, kötetlen diszkusszióra kerül sor. 

Az ülés kezdetének időpontja: 2024. március 1. (péntek) 14:00, helyszíne az Állatorvostudományi Egyetem, N épület, 3. emelet (1078 Budapest, István u. 2.). Online közvetítés nem lesz, de az ülésen minden kedves tagtársat és érdeklődőt örömmel látunk! (A külső érdeklődőket kérjük, hogy a biostat@univet.hu címen jelezzék előzetesen részvételi szándékukat.)

Kórházi fertőzések előfordulása

A Klinikai Biostatisztikai Társaság 2023. októberi ülésének témája: A Biológiai Útlevél alkalmazási gyakorlatának problémái

A Klinikai Biostatisztikai Társaság (KBT) 2023. októberi, rendes havi ülésének témája: A Biológiai Útlevél alkalmazási gyakorlatának problémái.

A témakörben Rakovics Márton (ELTE) fog előadni.

Az előadó felvezetője: A 2008 óta futó WADA Biológiai Útlevélprogram (ABP) célja, hogy folyamatosan monitorozza a sportolók teljesítményét meghatározó biomarkereket, így azok változásán keresztül detektálhatók olyan tiltott teljesítményfokozó eljárások, amelyek specifikus analitikus tesztekkel nem – vagy csak nehezen és költséges módon – kimutathatók (pl. autológ vértranszfúzió). Az ABP statisztikai modellje valószínűségeket rendel a megfigyelt biomarker értékekhez, és amennyiben felmerül a dopping gyanúja, a teljes adatsort egy szakértői csapat értékeli ki. Az előadás egy konkrét eseten kerül mutatja be a rendszer működését és világít rá annak problémás pontjaira, elsősorban a modell által becsült valószínűségek és a doppingvétséget kimondó szakértői döntés közötti átmenetre fókuszálva.

Az ülés kezdetének időpontja: 2023. október 6. (péntek) 14:00, helyszíne az Állatorvostudományi Egyetem, N épület, 3. emelet (1078 Budapest, István u. 2.).

Az ülés online is követhető, minden kedves tagtársat és érdeklődőt örömmel látunk! (A külső érdeklődőket kérjük, hogy a részvételhez írjanak emailt a klin.biostat@gmail.com címre.)

A Klinikai Biostatisztikai Társaság 2023. márciusi ülésének témája: Többváltozós metaanalízis különös, de nem kizárólagos tekintettel a diagnosztikus metaanalízisre

A Klinikai Biostatisztikai Társaság (KBT) 2023. márciusi, rendes havi ülésének témája: Többváltozós metaanalízis különös, de nem kizárólagos tekintettel a diagnosztikus metaanalízisre.

A témakörben Kói Tamás (BME) fog előadni.

Az előadás a 2022. év fiatal biostatisztikusa pályázathoz kapcsolódó szakmai bemutatkozó előadás!

Az előadás után szokásosan a témával kapcsolatban eszmecserére, kötetlen diszkusszióra kerül sor.

Az ülés kezdetének időpontja: 2023. március 31. (péntek) 14:00. Jelenléti ülés nem lesz, az online ülésről felvétel készül. Minden kedves tagtársat és érdeklődőt örömmel látunk! (A külső érdeklődőket kérjük, hogy a részvételhez írjanak emailt a klin.biostat@gmail.com címre.)

A Klinikai Biostatisztikai Társaság 2023. januári ülésének témája: Hogy bánik el Sherlock Holmes a fajtaszelekciós problémával?

A Klinikai Biostatisztikai Társaság (KBT) 2023. januári, rendes havi ülésének témája: Hogy bánik el Sherlock Holmes a fajtaszelekciós problémával?

A témakörben Prof. Dr. Kemény Sándor fog előadni.

Az előadók felvezetője: 164 fajta öntözéssel és anélkül termesztett mintáit hasonlították össze különféle fehérje-paraméterekre. Minden fajtából 3 ismételt HPLC analízist végeztek.

A minták egy évben, egy vetési területen egy kísérletben – agrotechnika – termesztve/aratva készültek. Néhány (6) fajtából ismételt vetés is készült.

  1. A kísérletező kérdését megértve heurisztikusan arra jutunk, hogy a Shewhart-elv szerint (bár más technikával) szétválaszthatjuk a gyökér-okokat a véletlen ingadozástól, és észleljük, hogy keverék-eloszlásunk van, melynek egyik komponense a fajták közötti „véletlen” ingadozás, melyre cut-off értéket írhatunk elő.
  2. A hagyományos ANOVA-elemzés technikájával a fajta*öntözés kölcsönhatás hasonló eredményt ad, mint a heurisztikus grafikus technika.
  3. A reziduumok elemzése kérdéseket tesz föl, amelyekre a kísérletezővel együtt tudunk csak válaszolni.

A heurisztikus megközelítésnél már a szakmai kérdést matematikaivá tudjuk fordítani: a nem öntözött és az öntözött minták (fehérje-) hozama közötti relatív különbséget kell vizsgálnunk. Hogy a különbséget, az a szakmai kérdésből következik, bár lehetne az arány (vagy a két szinthez tartozó függő változó bármilyen függvénye) is a kérdés. Hogy a relatív különbséget nézzük, szintén szakmai-filozófiai kérdés (némi statisztikai alátámasztással, ami lehet az, hogy ennek a mutatónak jó a statisztikai viselkedése).

Tettamantitól azt tanultam, hogy ha valamit nem tudunk megoldani, látogassunk el a szomszédos iparágba, ott már minden bizonnyal megoldották.

Itt ez a szomszédos „iparág” a quality engineering, ahol Shewhart (1920-as évek) innovációjával élünk: amikor a minőségi probléma gyökér-okát akarjuk megtalálni: szét kell választani a közönséges ingadozást (common cause) és a tetten érhető hibát (assignable cause, root cause). A közönséges ingadozást (bár nem szeretjük és csökkentésére törekszünk), gyökér-okként nem tudjuk használni (nincs mit nézni, tessék továbbsétálni, mondja a rendőr).

Shewhart az elvet eredetileg az ellenőrző kártya filozófiájaként használta, ahol a cél éppen az, hogy a véletlen ingadozásból kimagasló jelenségeket azonosítsuk, okukat megtaláljuk és kiküszöböljük. Itt az azonosítás a cél, nevezetesen a jobb szárazságtűrésű fajták azonosítása. Úgy is mondhatnánk, hogy megszabadítjuk magunkat attól az iparban általános ostoba igyekezettől, hogy a véletlen ingadozást akarjuk megmagyarázni, és gyökér-okként kezelni. A munka fő üzenete számomra éppen ez, hogy az ellenőrző kártyáknál bevált gondolkodásmódot gyökeresen más területen alkalmazzuk.

Mellesleg a munkának voltak pszichológiai/pszichiátriai tanulságai is: “a statisztika nekem nem cél, hanem eszköz”

Az előadás után szokásosan a témával kapcsolatban eszmecserére, kötetlen diszkusszióra kerül sor.

Az ülés kezdetének időpontja: 2023. január 27. (péntek) 14:00. Jelenléti ülés nem lesz, az online ülésről felvétel készül. Minden kedves tagtársat és érdeklődőt örömmel látunk! (A külső érdeklődőket kérjük, hogy a részvételhez írjanak emailt a klin.biostat@gmail.com címre.)

A Klinikai Biostatisztikai Társaság 2022. novemberi ülésének témája: A tüdőrák incidenciája Magyarországon

A Klinikai Biostatisztikai Társaság (KBT) 2022. november, rendes havi ülésének témája: A tüdőrák incidenciája Magyarországon.

A témakörben Parrag Petra és Dr. Kenessey István (Országos Onkológiai Intézet, Nemzeti Rákregiszter) fog előadni.

Az előadók felvezetője: A nemzetközi összehasonlítások a világ országai közül Magyarországot teszik első helyre mind a tüdőrák incidenciáját, mind a halálozását tekintve, azonban a tényleges esetszámokat illetően ellentmondásos eredmények láttak napvilágot. Az ország helyzetét illetően a populáció-alapú adatok szolgálhatnak a legpontosabb információval, azonban a helytelen jelentési gyakorlat megnehezíti a pontos értékelést. Vizsgálatunk a Nemzeti Rákregiszter 2018-as adatbázisának letisztításával és statisztikai elemzésével nyújt betekintést a tüdőrák hazai karakterisztikájába. A mért és tisztított adatok alapján korrigáltuk a 2001 és 2020 közötti időszakra vonatkozó incidenciaértékeket. Vizsgálatainkat hasonló módszertannal tervezzük kiterjeszteni több más daganattípusra, elsősorban melanómára, illetve a fej-nyak régió rosszindulatú daganataira.

Az előadás után szokásosan a témával kapcsolatban eszmecserére, kötetlen diszkusszióra kerül sor.

Az ülés kezdetének időpontja: 2022. november 18. (péntek) 14:00, helyszíne az Állatorvostudományi Egyetem, N épület, 3. emelet (1078 Budapest, István u. 2.).

Az ülés online is követhető, minden kedves tagtársat és érdeklődőt örömmel látunk! (A külső érdeklődőket kérjük, hogy a részvételhez írjanak emailt a klin.biostat@gmail.com címre.)

A Klinikai Biostatisztikai Társaság 2022. szeptemberi ülésének témája: A big data paradoxon és következményei a survey kutatásokra

A Klinikai Biostatisztikai Társaság (KBT) 2022. szeptemberi, rendes havi ülésének témája: Az A big data paradoxon és következményei a survey kutatásokra.

A témakörben Rakovics Márton (ELTE) fog előadni.

Az előadás előtt Harnos Andrea beszél a tervezett Biostatisztikus MSc képzés terveiről és a kurrikulummal kapcsolatos kérdésekről.

Az előadáshoz kapcsolódó hivatkozások:

  • Meng, X. L. (2018). Statistical Paradises And Paradoxes In Big Data (I) Law Of Large Populations, Big Data Paradox, And The 2016 Us Presidential Election. The Annals of Applied Statistics, 12(2), 685-726.
  • Bradley, V. C., Kuriwaki, S., Isakov, M., Sejdinovic, D., Meng, X. L., & Flaxman, S. (2021). Unrepresentative big surveys significantly overestimated US vaccine uptake. Nature, 600(7890), 695-700.

Az előadás után szokásosan a témával kapcsolatban eszmecserére, kötetlen diszkusszióra kerül sor.

Az ülés kezdetének időpontja: 2022. szeptember 30. (péntek) 16:00, helyszíne az Állatorvostudományi Egyetem, N épület, 3. emelet (1078 Budapest, István u. 2.).

Az ülés online is követhető, minden kedves tagtársat és érdeklődőt örömmel látunk! (A külső érdeklődőket kérjük, hogy a részvételhez írjanak emailt a klin.biostat@gmail.com címre.)

A Klinikai Biostatisztikai Társaság 2022. júniusi ülésének témája: Az orvosi képalkotáshoz használt kurrens deep learning modellek alapjai

A Klinikai Biostatisztikai Társaság (KBT) 2022. júniusi, rendes havi ülésének témája: Az orvosi képalkotáshoz használt kurrens deep learning modellek alapjai.

A témakörben Rakovics Márton (ELTE) fog előadni.

Az előadó felvezetője: Az utóbbi évtizedben jelentősen javult az orvosi képalkotásban a (röntgen, MR stb.) képek feldolgozáshoz használt modellek teljesítménye, elsősorban a deep learning mesterséges neurális hálók alkalmazásának köszönhetően. Az előadás ezen modellek lényegi elemeit – pl. a konvolúció, vagy az „attention” mechanizmus – mutatja be.

Az előadás után szokásosan a témával kapcsolatban eszmecserére, kötetlen diszkusszióra kerül sor.

Az ülés kezdetének időpontja: 2022. június 10. (péntek) 14:00.

Az ülésre online kerül sor, minden kedves tagtársat és érdeklődőt örömmel látunk! (A külső érdeklődőket kérjük, hogy a részvételhez írjanak emailt a klin.biostat@gmail.com címre.)

A kép forrása: Dosovitskiy, A., Beyer, L., Kolesnikov, A., Weissenborn, D., Zhai, X., Unterthiner, T., Dehghani, M., Minderer, M., Heigold, G., Gelly, S. and Uszkoreit, J., 2020. An image is worth 16×16 words: Transformers for image recognition at scale. arXiv preprint arXiv:2010.11929.

A Klinikai Biostatisztikai Társaság 2022. februári ülésének témája: A 6 szigma statisztikai eszközei című könyv bemutatása

A Klinikai Biostatisztikai Társaság (KBT) 2022. februári, rendes havi ülésének témája: A 6 szigma statisztikai eszközei című könyv bemutatása (Typotex, 2021, szerzők: Kemény Sándor, Pusztai Éva, Lakné Komka Kinga, Deák András, Mihalovits Máté, Bodnár-Kemény Klára).

A témakörben Kemény Sándor (BME) fog előadni.

Az eladó felvezetője: A gyártási folyamatokban (de a mondandó az egyéb folyamatokra is érvényes) elkerülhetetlen az ingadozás. Shewhart innovációja, hogy ezt az ingadozást két részre bontja: közönséges ingadozásra és tettenérhető hibára. Ez a két hibaforrás gyökeresen különböző kezelésmódot igényel. A szétválasztás technikája az ellenőrző kártya. A tettenérhető hibák okait meg kell találni és ki kell küszöbölni, ennek fő eszköze a Shainin-módszer. A közönséges ingadozás nagyságát számszerűsítjük és mértékét a megengedett eltéréshez hasonlítjuk, ezt a viszonyt nevezzük a folyamat képességének. Ahhoz, hogy bármit számszerűsíthessünk, nagyságáról véleményt alkothassunk, mérésre van szükség. A mérés felől akkor lehetünk nyugodtak, ha a mérőrendszer hibája elég kicsi, az ennek eldöntésére szolgáló vizsgálatot mérőrendszerképesség-vizsgálatnak nevezzük. Ha a folyamat képességével nem vagyunk elégedettek (túl nagy az ingadozás, ill. centruma nem a megfelelő érték), javítani kell, erre szolgál a folyamatok robusztussá tétele, melynek fő eszköze a Taguchi-féle minőségjavító kísérlettervezés. A termékek alkatrészekből épülnek föl, a folyamatok részfolyamatokból. A statisztikai tűrésezés szolgál annak elemzésére, hogy az alkatrészek és részfolyamatok hibáiból, ingadozásából hogyan tevődik össze az egész termék és folyamat hibája ill. ingadozása. Ennek alapján látjuk, hogy a részfolyamatok/alkatrészek ingadozásának nagysága elfogadható-e, és az ezekből felépülő rendszer megfelelő-e.

A bemutatott könyv a kiadó weboldalán: https://www.typotex.hu/book/11855/kemeny_sandor_a_6_szigma_statisztikai_eszkozei

Az előadás után szokásosan a témával kapcsolatban eszmecserére, kötetlen diszkusszióra kerül sor.

Az ülés kezdetének időpontja: 2022 február 11. (péntek) 14:00.

Az ülésre online kerül sor, minden kedves tagtársat és érdeklődőt örömmel látunk! (A külső érdeklődőket kérjük, hogy a részvételhez írjanak emailt a klin.biostat@gmail.com címre.)

A Klinikai Biostatisztikai Társaság (KBT) 2022. februári, rendes havi ülésének témája: A 6 szigma statisztikai eszközei című könyv bemutatása

A Klinikai Biostatisztikai Társaság 2021. decemberi ülésének témája: Az Astra-Zeneca oltás és a vérrögképződés – Bepillantás egy dán epidemiológiai kutatásba

A Klinikai Biostatisztikai Társaság (KBT) 2021. decemberi, rendes havi ülésének témája: Az Astra-Zeneca oltás és a vérrögképződés – Bepillantás egy dán epidemiológiai kutatásba.

A témakörben Veres Katalin (Aarhus University) fog előadást tartani.

Az eladó felvezetője: Tavasszal felmerült, hogy az Astra-Zeneca oltás és bizonyos trombotikus események között ok-okozati kapcsolat lehet. Az előadásban arról lesz szó, hogyan kezelték a safety signal-t Dániában, hogyan és milyen ütemben zajlott a signal helyi szintű vizsgálata. A történet epidemiológiai és statisztikai módszertani szempontból is tanulságos, de a legérdekesebb elem, hogy a kutatás “valós időben” zajlott, akut problémára rekordidő alatt adott tudományos igényű választ. Az előadás kapcsán jó lenne beszélgetni arról is, hogy mi kéne ahhoz, hogy ez nálunk is elképzelhető legyen.

Az előadás után szokásosan a témával kapcsolatban eszmecserére, kötetlen diszkusszióra kerül sor, illetve – évzáró ülésről lévén szó – a hagyományoknak megfelelően örömmel vesszük a könnyedebb, rövid történeteket, beszámolókat, amelyek kapcsolódnak a statisztikához.

Az ülés kezdetének időpontja: 2021. december 10. (péntek) 14:00.

Az ülésre online kerül sor, minden kedves tagtársat és érdeklődőt örömmel látunk! (A külső érdeklődőket kérjük, hogy a részvételhez írjanak emailt a klin.biostat@gmail.com címre.)

A Klinikai Biostatisztikai Társaság 2021. novemberi ülésének témája: Longitudinális megfigyeléses adatok oksági elemzése

A Klinikai Biostatisztikai Társaság (KBT) 2021. novemberi, rendes havi ülésének témája: Longitudinális megfigyeléses adatok oksági elemzése James Robins g-formulájával, a gfoRmula R csomag alkalmazásával.

A témakörben Lang Zsolt fog előadást tartani ezen cikk alapján.

Az előadás után szokásosan a témával kapcsolatban eszmecserére, kötetlen diszkusszióra kerül sor.

Az ülés kezdetének időpontja: 2021. november 12. (péntek) 14:00.

Az ülésre online kerül sor, minden kedves tagtársat és érdeklődőt örömmel látunk! (A külső érdeklődőket kérjük, hogy a részvételhez írjanak emailt a klin.biostat@gmail.com címre.)

Az előadás anyagai letölthetőek: