Hírek kategória bejegyzései

A Klinikai Biostatisztikai Társaság (KBT) 2025. májusi rendes havi ülésének témája: A magyar daganatos betegek túlélési vizsgálata a 2005-2017 közötti időszakban – nemzetközi összehasonlítás és módszertani megállapítások.

A témában Wéber András (OOI Nemzeti Rákregiszter és Biostatisztikai Központ) fog előadni.

Az előadások után szokásosan a témával kapcsolatban eszmecserére, kötetlen diszkusszióra kerül sor.

Az ülés kezdetének időpontja: 2025. május 16. (péntek) 14:00, helyszíne az Állatorvostudományi Egyetem, G-épület, földszint, Számítógépterem 3. (1078 Budapest, István u. 2.). Belépve egyenesen végig kell menni a folyosón, majd jobbra fordulni. Az ülés online is követhető, minden kedves tagtársat és érdeklődőt örömmel látunk! (A külső érdeklődőket kérjük, hogy a részvételhez írjanak emailt a klin.biostat@gmail.com címre.)

A Klinikai Biostatisztikai Társaság (KBT) 2025. februári rendes havi ülésének témája: Kvantumszámítógép – hype vagy valóság?

A témában Széchenyi Gábor (ELTE TTK) fog előadni.

Az előadó felvezetője: A kvantumszámítógépek egyre gyakrabban szerepelnek a hírekben, de vajon tényleg forradalmasítják a technológiát, vagy csak túlzó elvárások övezik őket? Az előadás során áttekintjük, miben különböznek a klasszikus számítógépektől, és milyen valós problémák megoldására lehetnek képesek – az optimalizálástól kezdve a gyógyszerkutatáson át a titkosításig. Célunk, hogy szétválasszuk a tudományos tényeket a túlzott várakozásoktól, és megvizsgáljuk, mikor válhatnak a kvantumszámítógépek mindennapjaink részévé.

Az előadások után szokásosan a témával kapcsolatban eszmecserére, kötetlen diszkusszióra kerül sor.

Az ülés kezdetének időpontja: 2025. február 28. (péntek) 14:00, helyszíne az Állatorvostudományi Egyetem, N épület, 3. emelet (1078 Budapest, István u. 2.). Az ülés online is követhető, minden kedves tagtársat és érdeklődőt örömmel látunk! (A külső érdeklődőket kérjük, hogy a részvételhez írjanak emailt a klin.biostat@gmail.com címre.)

A Klinikai Biostatisztikai Társaság (KBT) 2023. januári, rendes havi ülésének témája: Hogy bánik el Sherlock Holmes a fajtaszelekciós problémával?

A témakörben Prof. Dr. Kemény Sándor fog előadni.

Az előadók felvezetője: 164 fajta öntözéssel és anélkül termesztett mintáit hasonlították össze különféle fehérje-paraméterekre. Minden fajtából 3 ismételt HPLC analízist végeztek.

A minták egy évben, egy vetési területen egy kísérletben – agrotechnika – termesztve/aratva készültek. Néhány (6) fajtából ismételt vetés is készült.

1. A kísérletező kérdését megértve heurisztikusan arra jutunk, hogy a Shewhart-elv szerint (bár más technikával) szétválaszthatjuk a gyökér-okokat a véletlen ingadozástól, és észleljük, hogy keverék-eloszlásunk van, melynek egyik komponense a fajták közötti „véletlen” ingadozás, melyre cut-off értéket írhatunk elő.
2. A hagyományos ANOVA-elemzés technikájával a fajta*öntözés kölcsönhatás hasonló eredményt ad, mint a heurisztikus grafikus technika.
3. A reziduumok elemzése kérdéseket tesz föl, amelyekre a kísérletezővel együtt tudunk csak válaszolni.

A heurisztikus megközelítésnél már a szakmai kérdést matematikaivá tudjuk fordítani: a nem öntözött és az öntözött minták (fehérje-) hozama közötti relatív különbséget kell vizsgálnunk. Hogy a különbséget, az a szakmai kérdésből következik, bár lehetne az arány (vagy a két szinthez tartozó függő változó bármilyen függvénye) is a kérdés. Hogy a relatív különbséget nézzük, szintén szakmai-filozófiai kérdés (némi statisztikai alátámasztással, ami lehet az, hogy ennek a mutatónak jó a statisztikai viselkedése).

Tettamantitól azt tanultam, hogy ha valamit nem tudunk megoldani, látogassunk el a szomszédos iparágba, ott már minden bizonnyal megoldották.

Itt ez a szomszédos „iparág” a quality engineering, ahol Shewhart (1920-as évek) innovációjával élünk: amikor a minőségi probléma gyökér-okát akarjuk megtalálni: szét kell választani a közönséges ingadozást (common cause) és a tetten érhető hibát (assignable cause, root cause). A közönséges ingadozást (bár nem szeretjük és csökkentésére törekszünk), gyökér-okként nem tudjuk használni (nincs mit nézni, tessék továbbsétálni, mondja a rendőr).

Shewhart az elvet eredetileg az ellenőrző kártya filozófiájaként használta, ahol a cél éppen az, hogy a véletlen ingadozásból kimagasló jelenségeket azonosítsuk, okukat megtaláljuk és kiküszöböljük. Itt az azonosítás a cél, nevezetesen a jobb szárazságtűrésű fajták azonosítása. Úgy is mondhatnánk, hogy megszabadítjuk magunkat attól az iparban általános ostoba igyekezettől, hogy a véletlen ingadozást akarjuk megmagyarázni, és gyökér-okként kezelni. A munka fő üzenete számomra éppen ez, hogy az ellenőrző kártyáknál bevált gondolkodásmódot gyökeresen más területen alkalmazzuk.

Mellesleg a munkának voltak pszichológiai/pszichiátriai tanulságai is: “a statisztika nekem nem cél, hanem eszköz”

Az előadás után szokásosan a témával kapcsolatban eszmecserére, kötetlen diszkusszióra kerül sor.

Az ülés kezdetének időpontja: 2023. január 27. (péntek) 14:00. Jelenléti ülés nem lesz, az online ülésről felvétel készül. Minden kedves tagtársat és érdeklődőt örömmel látunk! (A külső érdeklődőket kérjük, hogy a részvételhez írjanak emailt a klin.biostat@gmail.com címre.)