Előadások kategória bejegyzései

A Klinikai Biostatisztikai Társaság 2026. júliusi, rendes havi ülésének témája: A korstruktúra mint a népességváltozás rejtett mozgatórugója

Írta: | | ,
Vélemény?

A Klinikai Biostatisztikai Társaság 2026. júliusi rendes havi ülésén fog sor kerülni a 2025. év fiatal biostatisztikusa cím átadására; ennek eredményéről külön posztban fogunk beszámolni!

Az ezt követő ülés témája: A korstruktúra mint a népességváltozás rejtett mozgatórugója.

A témában Tóth G. Csaba (KRTK Közgazdaságtudományi Intézet) fog előadni.

Az előadó felvezetője: A népességváltozást a demográfiai elemzések hagyományosan a termékenység, a halandóság és a vándorlás együttes hatására vezetik vissza, miközben a korstruktúrát ezeknek a folyamatoknak a következményének tekintik. Előadásunkban amellett érvelünk, hogy a korösszetétel nem csupán eredménye, hanem alakító tényezője is a népességdinamikának. A stacioner népesség modelljéből kiindulva egy forgatókönyv-alapú Shapley-dekompozíció segítségével külön-külön számszerűsítjük a termékenység, a halandóság, a nettó vándorlás és a kezdeti korstruktúra népességváltozásra gyakorolt hatását. A módszert a visegrádi országok – Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia – 37 NUTS–2 régiójára alkalmazva azt találjuk, hogy 2001 és 2023 között a tartósan alacsony termékenység valamennyi térségben a népességszám csökkenése irányába hatott, míg a halandóság javulása viszonylag mérsékelt és egyenletes pozitív hatást gyakorolt. A regionális különbség egy részét a vándorlás magyarázza, ugyanakkor a kiinduló korstruktúra szerepe is jelentős. Az induló népesség százalékában a kezdeti korszerkezet hozzájárulása a 2023-as népességhez regionális szinten -7 és +12 százalék között szóródott. A fiatalabb korösszetételű lengyel és szlovák régiókban a kedvező korstruktúra átmenetileg mérsékelte a népességfogyást, míg az idősebb korösszetételű térségekben – különösen Budapesten és több magyar régióban – tovább erősítette azt.

Az előadás után szokásosan a témával kapcsolatban eszmecserére, kötetlen diszkusszióra kerül sor.

Az ülés kezdetének időpontja: 2026. július 10. (péntek) 14:00, helyszíne – a szokásostól eltérően! – 1094 Budapest, Tűzoltó u. 37-47., Elméleti Orvostudományi Központ (EOK); I. emelet B fésű (Tűzoltó u. felől a 2. folyosó) 1.207-es terem. Az ülés online is követhető, minden kedves tagtársat és érdeklődőt örömmel látunk! (A külső érdeklődőket kérjük, hogy a részvételhez írjanak emailt a klin.biostat@gmail.com címre.)

A Klinikai Biostatisztikai Társaság 2026. májusi, rendes havi ülésének témája: az Év fiatal biostatisztikusa cím pályázati előadásai

Írta: | | , ,
Vélemény?

A Klinikai Biostatisztikai Társaság 2026. májusi rendes havi ülésén fog sor kerülni az Év fiatal biostatisztikusa címre pályázók előadásaira. Idén 3 pályázat érkezett a címre.

Varga Lívia: Multipopulációs halandósági modellek illesztése magyar adatokon főbb halálokok szerint

Absztrakt: A kutatás keretében többféle halandóság-előrejelző modellt vizsgáltunk: a Lee–Carter modellt és annak módosított, kétfaktoros verzióját, továbbá a Cairns–Blake–Dowd modellt, valamint a redukált Plat modell kétféle változatát. A mortalitási modelleket nemek és főbb halálokok szerint bontott adatokon illesztettük. A legalább 60 éves népesség 1970 és 2021 közötti adatait vizsgáltuk. A koréves halálozási arányszámokat 2050-ig jeleztük előre. Az időtől függő paraméterek, vagyis a mortalitás trendjét leíró indexek klaszterezése révén elemeztük, hogy melyek azok a főbb halálokok, amelyek esetében közös múltbeli trend figyelhető meg. Így az említett modellek számát tovább növeltük azok multipopulációs változatainak illesztésével. A kutatás egyik fontos eredménye annak bemutatása, hogy melyek azok az elsődleges halálokok, amelyek esetében a halandóság további javulására vagy éppen romlására számíthatunk.

Mátrai Péter (PTE ÁOK Bioanalitikai Intézet): A predikciós intervallum tulajdonságai a frekventista random hatásos meta-analízis modellben

Absztrakt: Az előadás során bemutatom a predikciós intervallum (PI) helyes értelmezését, először általánosságban, majd a random hatásos meta-analízis (RE MA) modell keretein belül. A random hatásos meta-analízis modellben a predikciós intervallumot először Higgins és mt. definiálták 2009-ben, használata azóta széles körben elterjedt a heterogenitás számszerűsítésére, bekerült a leggyakrabban használt meta-analízis szoftverekbe is. A PI pontos és helyes értelmezéséből kiindulva választ adok arra a kérdésre, hogy mennyiben és milyen körülmények között alkalmas ez az intervallum az RE MA-beli heterogenitás leírására, számszerűsítésére. Az előzőekre építve bemutatom az irodalomban található félreértelmezéseket és túlegyszerűsítéseket.

Fodor Gergely (SZTE SZAOK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet): Klinikailag is releváns légzőrendszeri normálértékek meghatározása patkányokban

Absztrakt: Az állatkísérletes modellek alapvetőek a légzésélettan és a betegségek megértéséhez, azonban transzlációs hatásuk korlátozott a standardizált referencia-keretrendszerek hiánya miatt. Míg a klinikai gyakorlatban már évtizedek óta a tüdőfunkciót predikciós egyenletek és z-score-ok segítségével értelmezik, a preklinikai vizsgálatok abszolút értékeket közölnek, ami rontja az összehasonlíthatóságot. Referenciaegyenleteket állítottunk fel a légúti ellenállásra, a szöveti csillapításra, a szöveti elasztanciára és a kilégzés végi tüdőtérfogatra 182 egészséges Sprague-Dawley és Wistar patkány esetében. Generalizált additív modellekkel (GAMLSS) modelleztük az átlagot és a variabilitást a testtömeg, a nem, a törzs és a pozitív kilégzésvégi nyomás függvényében. A modellek kiváló illeszkedést és keresztvalidációs teljesítményt mutattak, lehetővé téve az egyéni szintű z-score-ok pontos meghatározását. A nem és a törzs szignifikáns hatást gyakorolt az eredményekre. Ez a keretrendszer klinikai jellegű referenciaegyenleteket vezet be a preklinikai légzéskutatásba, javítva a reprodukálhatóságot és közelítve az állatkísérletes méréseket a klinikai standardokhoz, ami hatással van a számítógépes modellekre, a vizsgálattervezésre és a transzlációs kutatásra.

Az ülés kezdetének időpontja: 2026. május 22. (péntek) 14:00, helyszíne az Állatorvostudományi Egyetem, G épület, földszint, Számítógépterem 1. (1078 Budapest, István u. 2.). Az ülés online is követhető, minden kedves tagtársat és érdeklődőt örömmel látunk! (A külső érdeklődőket kérjük, hogy a részvételhez írjanak emailt a klin.biostat@gmail.com címre.)

A 2026. márciusi előadás diasora és felvétele

Írta: | | ,
Vélemény?

A 2026. márciusi előadás (Kémiai vegyületek kromatográfiás elválasztásának sztochasztikus elmélete és implementálása R alatt) diasora:

KBT 2026-03-13Letöltés

Az előadásban említett animáció elérhető a következő címen: https://github.com/mirzahosseini-arash-semmelweis/chrom_anim/tree/main.

Az előadás felvétele elérhető a következő címen: https://kaltura.semmelweis.hu/media/KBT_20260313_arash_kromatografia/1_fwy8s2r5.

A Klinikai Biostatisztikai Társaság (KBT) 2025. májusi, rendes havi ülésének témája: A magyar daganatos betegek túlélési vizsgálata a 2005-2017 közötti időszakban – nemzetközi összehasonlítás és módszertani megállapítások

Írta: | | , ,
Vélemény?

A Klinikai Biostatisztikai Társaság (KBT) 2025. májusi rendes havi ülésének témája: A magyar daganatos betegek túlélési vizsgálata a 2005-2017 közötti időszakban – nemzetközi összehasonlítás és módszertani megállapítások.

A témában Wéber András (OOI Nemzeti Rákregiszter és Biostatisztikai Központ) fog előadni.

Az előadások után szokásosan a témával kapcsolatban eszmecserére, kötetlen diszkusszióra kerül sor.

Az ülés kezdetének időpontja: 2025. május 16. (péntek) 14:00, helyszíne az Állatorvostudományi Egyetem, G-épület, földszint, Számítógépterem 3. (1078 Budapest, István u. 2.). Belépve egyenesen végig kell menni a folyosón, majd jobbra fordulni. Az ülés online is követhető, minden kedves tagtársat és érdeklődőt örömmel látunk! (A külső érdeklődőket kérjük, hogy a részvételhez írjanak emailt a klin.biostat@gmail.com címre.)

A Klinikai Biostatisztikai Társaság (KBT) 2025. februári, rendes havi ülésének témája: Kvantumszámítógép – hype vagy valóság?

Írta: | | , ,
Vélemény?

A Klinikai Biostatisztikai Társaság (KBT) 2025. februári rendes havi ülésének témája: Kvantumszámítógép – hype vagy valóság?

A témában Széchenyi Gábor (ELTE TTK) fog előadni.

Az előadó felvezetője: A kvantumszámítógépek egyre gyakrabban szerepelnek a hírekben, de vajon tényleg forradalmasítják a technológiát, vagy csak túlzó elvárások övezik őket? Az előadás során áttekintjük, miben különböznek a klasszikus számítógépektől, és milyen valós problémák megoldására lehetnek képesek – az optimalizálástól kezdve a gyógyszerkutatáson át a titkosításig. Célunk, hogy szétválasszuk a tudományos tényeket a túlzott várakozásoktól, és megvizsgáljuk, mikor válhatnak a kvantumszámítógépek mindennapjaink részévé.

Az előadások után szokásosan a témával kapcsolatban eszmecserére, kötetlen diszkusszióra kerül sor.

Az ülés kezdetének időpontja: 2025. február 28. (péntek) 14:00, helyszíne az Állatorvostudományi Egyetem, N épület, 3. emelet (1078 Budapest, István u. 2.). Az ülés online is követhető, minden kedves tagtársat és érdeklődőt örömmel látunk! (A külső érdeklődőket kérjük, hogy a részvételhez írjanak emailt a klin.biostat@gmail.com címre.)

A Klinikai Biostatisztikai Társaság (KBT) 2025. januári, rendes havi ülésének témája: GLMM és GEE modellek összehasonlítása frekventista módszerekkel

Írta: | | ,
Vélemény?

A Klinikai Biostatisztikai Társaság (KBT) 2025. januári rendes havi ülésének témája: GLMM és GEE modellek összehasonlítása frekventista módszerekkel.

A témában Miklós-Kovács Janka fog előadni.

Az előadó felvezetője: Vizsgálatunk célja hierarchikus adatstruktúrák nemlineáris modellezésére alkalmas eljárások összehasonlítása volt egy valós példán keresztül. Valós példaként a Nemzeti Reumatológiai Betegségek Regiszterének adatbázisából származó biológiai terápiákkal kezelt rheumathoid arthritises páciensek esetén vizsgáltuk a gyulladásos aktivitás és az egészségügyi költségek kapcsolatát. Összehasonlítottunk egy általánosított lineáris kevert modellt (GLMM), egy GEE-vel illesztett marginális modellt, valamint egy frekventista és egy Bayes-i módszerrel illesztett eloszlásfüggő marginalizált többszintű modellt (DMMM). A modellek összehasonlításakor vizsgáltuk a becsült együtthatókat és a modellek illeszkedését. A GLMM és GEE modellek illesztéséhez rendelkezésre álltak kész illesztési és elemzési eljárások, a DMMM-ek illesztéséhez és kiértékeléséhez azonban saját függvények kidolgozására volt szükség. A modell felépítésében emiatt az egyszerűségre törekedtünk, mindössze egyetlen magyarázó változó hatását vizsgáltuk, egy random intercept hatás mellett, a célváltozó modellezéséhez gamma eloszlást használtunk logaritmus link függvénnyel.

Az előadások után szokásosan a témával kapcsolatban eszmecserére, kötetlen diszkusszióra kerül sor.

Az ülés kezdetének időpontja: 2025. január 31. (péntek) 14:00, helyszíne az Állatorvostudományi Egyetem, N épület, 3. emelet (1078 Budapest, István u. 2.). Az ülés online is követhető, minden kedves tagtársat és érdeklődőt örömmel látunk! (A külső érdeklődőket kérjük, hogy a részvételhez írjanak emailt a klin.biostat@gmail.com címre.)

A Klinikai Biostatisztikai Társaság (KBT) 2024. márciusi, rendes havi ülésének témája: Kórházi fertőzések statisztikai elemzése – kérdések, nehézségek, lehetőségek

Írta: | | ,
Vélemény?

A Klinikai Biostatisztikai Társaság (KBT) 2024. márciusi, rendes havi ülésének témája: Kórházi fertőzések statisztikai elemzése – kérdések, nehézségek, lehetőségek.

A témakörben Ferenci Tamás fog előadni, aki bemutatja azt a statisztikai modellt, mely egy oknyomozó portál kórházi fertőzésekről szóló cikksorozatának egyik írása mögött található, valamint beszél az ehhez kapcsolódó dilemmákról, feladatokról és megoldási lehetőségekről. Az előadást Dr. Surján György (NNGYK) fogja opponálni.

Az előadások után szokásosan a témával kapcsolatban eszmecserére, kötetlen diszkusszióra kerül sor. 

Az ülés kezdetének időpontja: 2024. március 1. (péntek) 14:00, helyszíne az Állatorvostudományi Egyetem, N épület, 3. emelet (1078 Budapest, István u. 2.). Online közvetítés nem lesz, de az ülésen minden kedves tagtársat és érdeklődőt örömmel látunk! (A külső érdeklődőket kérjük, hogy a biostat@univet.hu címen jelezzék előzetesen részvételi szándékukat.)

Kórházi fertőzések előfordulása

A Klinikai Biostatisztikai Társaság 2023. októberi ülésének témája: A Biológiai Útlevél alkalmazási gyakorlatának problémái

Írta: | | ,
Vélemény?

A Klinikai Biostatisztikai Társaság (KBT) 2023. októberi, rendes havi ülésének témája: A Biológiai Útlevél alkalmazási gyakorlatának problémái.

A témakörben Rakovics Márton (ELTE) fog előadni.

Az előadó felvezetője: A 2008 óta futó WADA Biológiai Útlevélprogram (ABP) célja, hogy folyamatosan monitorozza a sportolók teljesítményét meghatározó biomarkereket, így azok változásán keresztül detektálhatók olyan tiltott teljesítményfokozó eljárások, amelyek specifikus analitikus tesztekkel nem – vagy csak nehezen és költséges módon – kimutathatók (pl. autológ vértranszfúzió). Az ABP statisztikai modellje valószínűségeket rendel a megfigyelt biomarker értékekhez, és amennyiben felmerül a dopping gyanúja, a teljes adatsort egy szakértői csapat értékeli ki. Az előadás egy konkrét eseten kerül mutatja be a rendszer működését és világít rá annak problémás pontjaira, elsősorban a modell által becsült valószínűségek és a doppingvétséget kimondó szakértői döntés közötti átmenetre fókuszálva.

Az ülés kezdetének időpontja: 2023. október 6. (péntek) 14:00, helyszíne az Állatorvostudományi Egyetem, N épület, 3. emelet (1078 Budapest, István u. 2.).

Az ülés online is követhető, minden kedves tagtársat és érdeklődőt örömmel látunk! (A külső érdeklődőket kérjük, hogy a részvételhez írjanak emailt a klin.biostat@gmail.com címre.)

A Klinikai Biostatisztikai Társaság 2023. márciusi ülésének témája: Többváltozós metaanalízis különös, de nem kizárólagos tekintettel a diagnosztikus metaanalízisre

Írta: | | , , ,
Vélemény?

A Klinikai Biostatisztikai Társaság (KBT) 2023. márciusi, rendes havi ülésének témája: Többváltozós metaanalízis különös, de nem kizárólagos tekintettel a diagnosztikus metaanalízisre.

A témakörben Kói Tamás (BME) fog előadni.

Az előadás a 2022. év fiatal biostatisztikusa pályázathoz kapcsolódó szakmai bemutatkozó előadás!

Az előadás után szokásosan a témával kapcsolatban eszmecserére, kötetlen diszkusszióra kerül sor.

Az ülés kezdetének időpontja: 2023. március 31. (péntek) 14:00. Jelenléti ülés nem lesz, az online ülésről felvétel készül. Minden kedves tagtársat és érdeklődőt örömmel látunk! (A külső érdeklődőket kérjük, hogy a részvételhez írjanak emailt a klin.biostat@gmail.com címre.)

A Klinikai Biostatisztikai Társaság 2023. januári ülésének témája: Hogy bánik el Sherlock Holmes a fajtaszelekciós problémával?

Írta: | | , ,
Vélemény?

A Klinikai Biostatisztikai Társaság (KBT) 2023. januári, rendes havi ülésének témája: Hogy bánik el Sherlock Holmes a fajtaszelekciós problémával?

A témakörben Prof. Dr. Kemény Sándor fog előadni.

Az előadók felvezetője: 164 fajta öntözéssel és anélkül termesztett mintáit hasonlították össze különféle fehérje-paraméterekre. Minden fajtából 3 ismételt HPLC analízist végeztek.

A minták egy évben, egy vetési területen egy kísérletben – agrotechnika – termesztve/aratva készültek. Néhány (6) fajtából ismételt vetés is készült.

  1. A kísérletező kérdését megértve heurisztikusan arra jutunk, hogy a Shewhart-elv szerint (bár más technikával) szétválaszthatjuk a gyökér-okokat a véletlen ingadozástól, és észleljük, hogy keverék-eloszlásunk van, melynek egyik komponense a fajták közötti „véletlen” ingadozás, melyre cut-off értéket írhatunk elő.
  2. A hagyományos ANOVA-elemzés technikájával a fajta*öntözés kölcsönhatás hasonló eredményt ad, mint a heurisztikus grafikus technika.
  3. A reziduumok elemzése kérdéseket tesz föl, amelyekre a kísérletezővel együtt tudunk csak válaszolni.

A heurisztikus megközelítésnél már a szakmai kérdést matematikaivá tudjuk fordítani: a nem öntözött és az öntözött minták (fehérje-) hozama közötti relatív különbséget kell vizsgálnunk. Hogy a különbséget, az a szakmai kérdésből következik, bár lehetne az arány (vagy a két szinthez tartozó függő változó bármilyen függvénye) is a kérdés. Hogy a relatív különbséget nézzük, szintén szakmai-filozófiai kérdés (némi statisztikai alátámasztással, ami lehet az, hogy ennek a mutatónak jó a statisztikai viselkedése).

Tettamantitól azt tanultam, hogy ha valamit nem tudunk megoldani, látogassunk el a szomszédos iparágba, ott már minden bizonnyal megoldották.

Itt ez a szomszédos „iparág” a quality engineering, ahol Shewhart (1920-as évek) innovációjával élünk: amikor a minőségi probléma gyökér-okát akarjuk megtalálni: szét kell választani a közönséges ingadozást (common cause) és a tetten érhető hibát (assignable cause, root cause). A közönséges ingadozást (bár nem szeretjük és csökkentésére törekszünk), gyökér-okként nem tudjuk használni (nincs mit nézni, tessék továbbsétálni, mondja a rendőr).

Shewhart az elvet eredetileg az ellenőrző kártya filozófiájaként használta, ahol a cél éppen az, hogy a véletlen ingadozásból kimagasló jelenségeket azonosítsuk, okukat megtaláljuk és kiküszöböljük. Itt az azonosítás a cél, nevezetesen a jobb szárazságtűrésű fajták azonosítása. Úgy is mondhatnánk, hogy megszabadítjuk magunkat attól az iparban általános ostoba igyekezettől, hogy a véletlen ingadozást akarjuk megmagyarázni, és gyökér-okként kezelni. A munka fő üzenete számomra éppen ez, hogy az ellenőrző kártyáknál bevált gondolkodásmódot gyökeresen más területen alkalmazzuk.

Mellesleg a munkának voltak pszichológiai/pszichiátriai tanulságai is: “a statisztika nekem nem cél, hanem eszköz”

Az előadás után szokásosan a témával kapcsolatban eszmecserére, kötetlen diszkusszióra kerül sor.

Az ülés kezdetének időpontja: 2023. január 27. (péntek) 14:00. Jelenléti ülés nem lesz, az online ülésről felvétel készül. Minden kedves tagtársat és érdeklődőt örömmel látunk! (A külső érdeklődőket kérjük, hogy a részvételhez írjanak emailt a klin.biostat@gmail.com címre.)