A Klinikai Biostatisztikai Társaság 2026. májusi rendes havi ülésén fog sor kerülni az Év fiatal biostatisztikusa címre pályázók előadásaira. Idén 3 pályázat érkezett a címre.
Varga Lívia: Multipopulációs halandósági modellek illesztése magyar adatokon főbb halálokok szerint
Absztrakt: A kutatás keretében többféle halandóság-előrejelző modellt vizsgáltunk: a Lee–Carter modellt és annak módosított, kétfaktoros verzióját, továbbá a Cairns–Blake–Dowd modellt, valamint a redukált Plat modell kétféle változatát. A mortalitási modelleket nemek és főbb halálokok szerint bontott adatokon illesztettük. A legalább 60 éves népesség 1970 és 2021 közötti adatait vizsgáltuk. A koréves halálozási arányszámokat 2050-ig jeleztük előre. Az időtől függő paraméterek, vagyis a mortalitás trendjét leíró indexek klaszterezése révén elemeztük, hogy melyek azok a főbb halálokok, amelyek esetében közös múltbeli trend figyelhető meg. Így az említett modellek számát tovább növeltük azok multipopulációs változatainak illesztésével. A kutatás egyik fontos eredménye annak bemutatása, hogy melyek azok az elsődleges halálokok, amelyek esetében a halandóság további javulására vagy éppen romlására számíthatunk.
Mátrai Péter (PTE ÁOK Bioanalitikai Intézet): A predikciós intervallum tulajdonságai a frekventista random hatásos meta-analízis modellben
Absztrakt: Az előadás során bemutatom a predikciós intervallum (PI) helyes értelmezését, először általánosságban, majd a random hatásos meta-analízis (RE MA) modell keretein belül. A random hatásos meta-analízis modellben a predikciós intervallumot először Higgins és mt. definiálták 2009-ben, használata azóta széles körben elterjedt a heterogenitás számszerűsítésére, bekerült a leggyakrabban használt meta-analízis szoftverekbe is. A PI pontos és helyes értelmezéséből kiindulva választ adok arra a kérdésre, hogy mennyiben és milyen körülmények között alkalmas ez az intervallum az RE MA-beli heterogenitás leírására, számszerűsítésére. Az előzőekre építve bemutatom az irodalomban található félreértelmezéseket és túlegyszerűsítéseket.
Fodor Gergely (SZTE SZAOK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet): Klinikailag is releváns légzőrendszeri normálértékek meghatározása patkányokban
Absztrakt: Az állatkísérletes modellek alapvetőek a légzésélettan és a betegségek megértéséhez, azonban transzlációs hatásuk korlátozott a standardizált referencia-keretrendszerek hiánya miatt. Míg a klinikai gyakorlatban már évtizedek óta a tüdőfunkciót predikciós egyenletek és z-score-ok segítségével értelmezik, a preklinikai vizsgálatok abszolút értékeket közölnek, ami rontja az összehasonlíthatóságot. Referenciaegyenleteket állítottunk fel a légúti ellenállásra, a szöveti csillapításra, a szöveti elasztanciára és a kilégzés végi tüdőtérfogatra 182 egészséges Sprague-Dawley és Wistar patkány esetében. Generalizált additív modellekkel (GAMLSS) modelleztük az átlagot és a variabilitást a testtömeg, a nem, a törzs és a pozitív kilégzésvégi nyomás függvényében. A modellek kiváló illeszkedést és keresztvalidációs teljesítményt mutattak, lehetővé téve az egyéni szintű z-score-ok pontos meghatározását. A nem és a törzs szignifikáns hatást gyakorolt az eredményekre. Ez a keretrendszer klinikai jellegű referenciaegyenleteket vezet be a preklinikai légzéskutatásba, javítva a reprodukálhatóságot és közelítve az állatkísérletes méréseket a klinikai standardokhoz, ami hatással van a számítógépes modellekre, a vizsgálattervezésre és a transzlációs kutatásra.
Az ülés kezdetének időpontja: 2026. május 22. (péntek) 14:00, helyszíne az Állatorvostudományi Egyetem, G épület, földszint, Számítógépterem 1. (1078 Budapest, István u. 2.). Az ülés online is követhető, minden kedves tagtársat és érdeklődőt örömmel látunk! (A külső érdeklődőket kérjük, hogy a részvételhez írjanak emailt a klin.biostat@gmail.com címre.)